Az Antarktisznál is nagyobb az ózonlyuk területe a Déli-sarkvidék fölött

Az angol Daily Mail hírportál információi szerint a lyuk mérete jelenleg a tavalyihoz hasonlít, amely az egyik legmélyebb és leghosszabb ideig tartó ózonhiány lett a feljegyzések 1979-es kezdete óta.

A lyuk mérete erősen függ az időjárási viszonyoktól. A tavalyi az átlagosnál hidegebb időjárási viszonyok mellett az egyik legnagyobb eddig mért rés volt a feljegyzettek közül. A Copernicus Sentinel-5P műhold mérései alapján a lyuk jelenleg mintegy 23 millió négyzetkilométer területet fedett le. Ez kevésbé szélsőséges időjárási körülmények között jellemzően legfeljebb 20,7 millió négyzetkilométer lehet.

A C3S vezetője szerint nem kell aggódni, ugyanis miután szeptember közepe és október közepe között eléri maximális kiterjedését a Déli-sarkvidék fölött, decemberre újra összezárul.

A légkörben lévő ózon létfontosságú a Földi élet szempontjából, ugyanis elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugarakat. Ózon hiányában erős, az élő sejteket károsító napsugárzás éri a Föld felszínét. Az ózonréteget a napenergia által vezérelt kémiai reakciók vékonyítják, amelyekben az ember által előállított, a légkörben megmaradó vegyi anyagok melléktermékei főszerepet vállalnak.

Az egyebek közt a hűtőszekrényekben és szórófejes dobozokban használt ózonpusztító vegyszerek 1987-es betiltása óta lassan regenerálódik az ózonréteg az Antarktisz fölött, de szakértők szerint a 2060-70-es évekig is eltarthat, míg teljesen lebomlanak a légkörben felhalmozódott ózonkárosító anyagok.